Van tovább!

A Parkinson-kór ugyan nem gyógyítható, de már jól kezelhető

Áprilisban tartják a „Parkinson Tudatosság Hetét”, amellyel a Parkinson-kórra, a betegségben szenvedő emberek helyzetére szeretnék felhívni a figyelmet. És persze arra, hogy miként lehet segíteni az érintetteken.

A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri megbetegedések egyike, világszerte 6,3 millió embert érint. Magyarországon mintegy 20-30 ezerre becsülik az érintettek számát, nekik azonban csak 50-70 százalékuk részesül korszerű kezelésben. Többségük nem is tud betegségéről, emiatt pedig segítséget sem tud kérni. Maga a kór egy elsősorban mozgászavarral járó lassú lefolyású megbetegedés. Általában az 50 év felettieket veszélyezteti, de a közhiedelemmel ellentétben sajnos a fiatalok sincsenek biztonságban. A betegség kialakulásának okai egyelőre ismeretlenek, ezért prevenciós lépések sem ismertek ahhoz, hogy elkerülhető legyen a kór.

parkinson 3

A kór legfontosabb kezdeti jele a mozgás lelassulása, a mozdulatok egyre nehezebb elindítása vagy megállítása. Parkinson-kórra utalhat a nyugalmi állapotban fellépő kéz- és lábremegés, izommerevség, egyensúlyzavar, illetve halk beszéd és csoszogó járás is. A tünetek kezdetben alig észrevehetőek, legtöbb esetben a családtagok előbb figyelnek fel rá, mint maga a beteg. Emiatt kell azonnal neurológushoz fordulni, amint felmerül a kór gyanúja.

Ok és okozat

Mozdulatainkat az agyunkban lévő idegsejtek vezérlik. Ahhoz, hogy egy mozdulat megvalósuljon, az idegsejtek üzenetet küldenek egymásnak és a test többi részének. Amikor valakinél Parkinson-kór alakul ki, ez a folyamat a sejtek között megszakad, így az üzenet nem jut el zavartalanul az izmokhoz, megnehezítve ezzel a mozgás végrehajtását. Az üzenetküldés zavarának oka a dopaminhiány, amely egy olyan, a testünkben termelődő vegyület, ami a mozgás kontrollálásában játszik szerepet. A Parkinson-kórban szenvedő betegek dopamint termelő idegsejtjeinek 70-80 százaléka károsodott vagy teljesen elpusztult.

 

A betegség tünetei az évek során fokozatosan jelentkeznek, döntően az ingerület-átvitelért felelős agyi dopaminszint csökkenésével vannak kapcsolatban. A kór a betegek életkilátásait nem veszélyezteti, de életminőségük a betegség kialakulásával és előrehaladtával folyamatosan romlik. A betegség első szakaszában a tünetek jellemzően csak a test egyik oldalát érintik, később viszont átterjednek a másikra. A kezdeti oldal állapota azonban mindvégig rosszabb marad.

A Parkinson-kórt teljesen meggyógyítani nem lehet, de korszerű gyógyszeres kezeléssel a tünetek csökkenthetők, jól kontrollálhatók, a romlási folyamat jelentősen lassítható. A beteg folyamatos gondozásával és a terápia szükség szerinti módosításával az érintettek mozgáskészsége hosszú ideig fenntartható, így folytathatják a megszokott életüket. A mai legmodernebb terápiás kezelés jelentősen megkönnyíti a betegek életét. A nyújtott felszívódású tablettát naponta egyszer kell csak bevenni, ami nem csak kényelmi szempontból jelent előnyt, hanem kiküszöböli a vérben lévő hatóanyag szintjének ingadozását is, így a nap során egyenletes hatást biztosít. Egyes esetekben a tünetek enyhíthetők idegsebészeti beavatkozással, de teljesen nem szüntethetőek meg.