Van tovább!

Melyek az Alzheimer-kór kockázati tényezői?

A legújabb kutatási eredmények Mozgáshiány, dohányzás, depresszió, alacsony szintű iskolai végzettség – ezek lehetnek a betegség kialakulásáért felelős fő kockázati tényezők. Az University of Cambridge kutatói szerint világszerte minden harmadik érintettnél megelőzhető lenne az Alzheimer kialakulása. A jelenlegi előrejelzések szerint az évszázad derekára több mint 106 millió Alzheimer-kórban szenvedő beteg lesz a világon, ez több mint háromszorosa a 2010-ben mért adatnak. Bár eddigi ismereteink szerint az életkor a legnagyobb kockázati tényező, azonban egy, a The Lancet Neurology című szaklapban publikált kutatás szerint az Alzheimer-kór legfőbb kiváltó okai a diabétesz, a középkori elhízás és magas vérnyomás, a kevés mozgás, a depresszió, a dohányzás, valamint az alacsonyabb iskolai végzettség. Európában és az Egyesült Államokban a kevés mozgás jelenti a leggyakoribb kockázati tényezőt. A szakemberek szerint az Alzheimer-kóros esetek harmadát olyan tényezők okozzák, amelyeken életmódváltással lehet segíteni. A kutatók ezután azt vizsgálták, hogy az említett tényezők súlyának csökkentésével miként alakulnak a jövőbeni esetek. Azt találták, hogy minden kockázati tényező 10 százaléknyi csökkentésével  2050-ig mintegy kilencmillió Alzheimer-kóros megbetegedést lehetne megelőzni világszerte. Nem minden időskorút érint a betegség A kór korai szakaszával a betegek eltérő módon veszik fel a küzdelmet: egyesek képesek a gondolkodáshoz sokkal nagyobb szellemi erőforrást hasznosítani, vagyis agyuk képes kiküszöbölni a betegséget okozó fehérjék idegsejtkárosító hatását. A Nature Neuroscience szaklapban megjelent új tanulmányban az University of California kutatói 71 felnőttet vizsgáltak meg, akik a szellemi romlás semmilyen jelét nem mutatták. Az agyszkenek közülük 16-ban találtak olyan amyloid lerakatokat (az amyloidok homogén, vízben nem oldódó, fehérjékből és fehérjehasadási termékekből álló anyagok), amelyeket az Alzheimer-kór egyik jelének tekintenek. A résztvevőket megkérték: memorizáljanak részletesen egy képekből álló sorozatot, majd adják vissza egy idő után a látott képek lényegét, illetve részleteit: eközben agyuk működését szkennerekkel figyelték. A teszten mindkét csoport egyenlően jól teljesített, de az amyloidlerakattal bíró pácienseknek nagyobb agyműködését kellett kifejteniük, amikor a képek részleteire kellett, hogy emlékezzenek. A kutatók szerint mindez azért lehet, mert agyuk képes alkalmazkodni az ilyen szituációkhoz és képesek kompenzálni a fehérjék által okozott korai változásokat. alzheimer1 A tanulmány rámutat arra: az agyunk képes ellenállni az Alzheimer fehérjéi által okozott korai károsodásoknak. Bár a kutatóknak még választ kell találniuk arra a kérdésre, hogy a felgyülemlett fehérjéket magukban hordozó páciensek miért használják jobban agyuk bizonyos részeit, mint mások, mégis dr. William Jagust, a kísérletben részt vevő egyik kutató megjegyezte: lehetséges, hogy azok, akik életüket szellemi stimulációval járó munkával töltötték, jobban képesek alkalmazkodni esetleges agyi problémákhoz. Továbbá az is kérdés, hogy a kutatás során észlelt extra agyműködés tényleg az agy kompenzálásának jele-e, és amennyiben igen, milyen sokáig képes az agy küzdeni a károsodások ellen. A gyógyszerfejlesztés is lendületet kapott Az utóbbi évtizedben rohamosan haladtak a kutatások az Alzheimer kór okainak feltárásában, egyre többet tudnak meg az agyban keletkező plakkok, lerakódások természetéről, az idegpályák pusztulásának miértjéről. Az új felismerésekkel párhuzamosan folynak a kutatások ezek gyógyszeres befolyásolására is. A hagyományos, keringést javító, értisztító, agyserkentő szerek mellett a már károsodott idegsejtek állapotának javítására is van lehetőség. Az Alzheimer-kóros beteg agyában csökken az acetilkolin nevű, fontos információ-közvetítő molekula mennyisége. A ma használatos gyógyszerek legtöbbje azt az acetilkolin-észteráz enzimet bénítja, amely ennek lebontását végzi. Ezekkel az ún. acetilkolinészteráz-gátlókkal fékezhetők, sőt bizonyos esetekben meg is állíthatók a kóros agyi folyamatok, megőrizhető a beteg önellátó képessége.