Van tovább!

Programokkal a szívért

A szív- és érrendszeri betegségek, azon belül is a stroke kockázata jelentősen csökkenthető, de ehhez az kell, hogy az érintettek tisztában legyenek a megelőzési lehetőséggel, illetve azzal, hogy ha már megtörtént a baj, milyen lépéseket kell megtenniük. Több program is megpróbálja felhívni erre mind az orvosok, mind pedig a laikusok figyelmét.

A Szívvel a stroke ellen program 2014-ben indult, ez az év pedig a stroke megelőzés éve. Lényege, hogy fölhívja a figyelmet arra: a stroke okai között igen gyakran szívbetegségek szerepelnek. Utóbbi a legtöbbször ritmuszavar, ami sokszor rendkívül enyhe tüneteket okoz, viszont nagyon veszélyes is lehet – emeli ki Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus főorvos, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Kardiológus Társaság elnöke.

A stroke szempontjából az egyik legveszélyesebb ritmuszavar a pitvarfibrilláció, amit nagyon fontos, hogy a kardiológus felismerjen és korszerű alvadásgátló gyógyszerekkel kezeljen. Ez elhagyhatatlan, hiszen így kerülhető el, hogy a beteg esetleg stroke-ot kapjon. Ennek fontosságára nem csak a kardiológusok figyelmét akarja felhívni a szakma, hanem minden orvosét és betegét is. Már csak azért is, mert ezen a területen az elmúlt években rengeteg újdonság jelent meg, több új gyógyszert is kifejlesztettek. Köztük olyanokat is, amelyekkel azok a betegek kezelhetők, akiket néhány éve még nem tudtak érdemben ellátni.

Éljen 140/90 alatt!

Az Éljen 140/90 alatt! programm azt szeretné elérni, hogy minél több magas vérnyomásban szenvedő beteg érje el és tartsa meg hosszú távon is a kitűzött 140/90 Hgmm alatti vérnyomásértéket. Magyarországon ugyanis minden második halálesetért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek, ezek ismert kockázati tényezői közül pedig a magas vérnyomás a leggyakoribb, mintegy 3,5 millió embert érint. Azt ugyanakkor tudományos vizsgálatok is alátámasztják, hogy a 140/90 Hgmm alatti vérnyomásérték elérésével számottevően – akár felére, negyedére – csökkenthető a szövődmények kialakulása és a betegek ezzel összefüggő halálozási kockázata. Viszont ez csak az orvosok hatékony munkájával nem valósítható meg, a betegek, az asszisztensek bevonása a probléma kezelésébe nélkülözhetetlen.

 

“A legfontosabb eredményt abban látom, hogy a kommunikációnak köszönhetően egyre több szívritmuszavaros beteg kap érdemi véralvadásgátló-kezelést. Egyszerűen azért, mert az orvosok már jobban figyelnek rájuk. A helyzet persze még így sem jó, hiszen a betegek 50 százaléka ma sem megfelelő kezelésben részesül, pedig ezt az arányt lejjebb lehetne szorítani” – hangsúlyozza a főorvos. Mint mondja, azt ezt segítő Szívvel a stroke ellen! program alapvetően szakmai, viszont nem csak a neurológusokat és a kardiológusokat célozza, hanem a háziorvosokat is. Ez azért fontos, mert a betegek első körben mindig náluk jelentkeznek, az ő pácienseik között van a legtöbb eddig fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt érintett.

Minden perc számít!

A Minden perc számít! kampánnyal kapcsolatban a főorvos arra hívja fel a figyelmet, hogy a szívinfarktus bekövetkezése után a betegek túl sokat tanakodnak, hezitálnak, nem értesítik időben az orvost. Pedig Magyarországon példaértékűen ki van építve a infarktusos betegek katéteres ellátásának ügyeleti rendszere. Ha az érintettek vagy hozzátartozóik felhívják a mentőket, és elmondják, hogy heves mellkasi panaszuk van, akkor a rendszer olajozottan működik: a mentők kimennek, megállapítják, történt-e infarktus, és ha igen, akkor azonnal katéteres centrumba viszik a beteget. Viszont az érintettek telefonálás előtti hezitálása nagyon hosszú ideig tart, majdnem két órával tovább tart, mint például Ausztriában vagy Franciaországban. A betegek egyszerűen nem tudják, hogy az lenne a teendőjük, hogy minél előbb segítséget kérjenek, lévén az infarktus tüneteit nem ismerik fel. Kezelgetik magukat, tetszőleges gyógyszert vesznek be, várnak. Holott ez esetben az idő rengeteget számít, hiszen az infarktus egy izomelhalás, aminek a folyamata a fájdalom kezdetekor indul el, azt követően pedig folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb szívrész hal el. Tehát ha a beteg időben centrumba kerül, az erét pedig szívkatéterrel időben kinyitják, akkor ez a folyamat megáll, jobb esetben a betegek 4 nap után el is hagyhatják a kórházat. Ráadásul a modern technológiáknak köszönhetően a szívinfarktus katéteres kezelése ma már rutineljárás lett, az esetek 80 százalékában szövődménye nem lesz. De csak akkor, ha a beavatkozást időben elvégzik.

Élj szívvel!

Az “Élj szívvel!” kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a szív-, és érrendszeri megbetegedésekhez vezető kockázati faktorokra. Ilyen például a magas vérzsírszint, a magas koleszterinszint, az ártó és védő koleszterin közti különbség. “Fontos, hogy a laikusok tisztában legyenek azzal is, nem csak a túlsúlyosoknak lehet magas a vérzsír-szintje, hanem a soványaknak is. Ennek oka, hogy minden kétszázadik-ötszázadik magyar örökletes vérzsírzavarban szenved, köztük pedig a szívinfarktus már a negyedik-ötödik évtizedben megjelenhet” – emeli ki a kardiológus. Mint mondja, emiatt figyelni kell arra, ha valakinek a családjában már volt érintett, az illetőnek pedig magas az LDL koleszterinszintje. Ilyenkor ugyanis az infarktusa kockázata fokozott. Emiatt van az, hogy ezzel az eltéréssel akkor is foglalkozni kell, ha az érintettnek még semmilyen tünete nincs: a gyógyszeres vérzsírcsökkentés és az életmódváltás ilyenkor is elengedhetetlen.

Nem férfiprobléma

A Pirosban a nőkért kampány szintén nagyon fontos, elindítására amiatt volt szükség, mert amerikai kardiológusok felfedezték, hogy a nők a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását tekintve felzárkóztak a férfiak mellé. Sőt még a férfiaknál is veszélyeztetettebbek. Ezt a hazai adatok is alátámasztják: mint kardiológus szakértőnktől megtudtuk, a magyar férfiaknak majdnem 50 százaléka hal meg szív- és érrendszeri betegségben, viszont a nőknek 54 százaléka veszti életét ilyen miatt. Ez meglepi az embereket, hiszen ezeket a problémákat alapvetően a férfiakhoz kötik. Pedig szó sincs arról, hogy a szív- és érrendszeri betegségek férfibetegségek lennének. Ráadásul a női szív sokkal kisebb, az erei vékonyabbak, emiatt nehezebb katéteres műtéti módszerekkel kezelni a betegeket. Mindehhez a főorvos azt is hozzáteszi, hogy a laikusok mellett az orvosok is hajlamosak azt hinni, hogy a nőket a hormonok is védik az ilyen betegségektől, a panaszok észlelésekor pedig nem mindig gondolnak arra, hogy azok hátterében keringési betegség is állhat. Emiatt a női szívbetegeket később diagnosztizálhatják és kezdhetik érdemben kezelni. Emiatt viszont rosszabb lehet a prognózisuk is. Ezért tűzte zászlajára a Pirosban a nőkért programot a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány is.