Van tovább!

Százéves rejtély megoldásáért járt idén az Agy díj

Az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért három egymástól függetlenül dolgozó brit neurológusnak ítélték oda idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az Agy díjat. Felfedezéseikkel ugyan nem lehet megakadályozni az Alzheimer-kór kialakulását, de elvezethetnek olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek csökkenthetik a memóriavesztést a betegség korai szakaszaiban.

A kitüntetett tudósok, Tim Bliss, Graham Collingridge és Richard Morris egymástól függetlenül leírták, hogy az agy miként képezi, tárolja és veszíti el az emlékeket. Kimutatták azt is, hogy a hippokampusz stimulálásával javítani lehet az emlékezőképességen – idézi a távirati iroda a díjat odaítélő gyógyszergyári jótékonysági szervezet, a Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány indoklását. A brit lapok tudósítása szerint a díjazottak egy olyan rejtélyt oldottak meg, amely 100 éve izgatta a tudósokat.

A kutatás nagy újdonsága az volt, hogy a tudósok azonosították a hippokampuszban azokat a sejtek közötti kapcsolódási pontokat, amelyeknek elektromos stimulálásával javítható a memória, majd azokat a receptorokat is, amelyeknek aktiválásával elindítható a tartós memóriaerősítés. Richard Morris, az Edinburghi Egyetem 67 éves kutatója szerint felfedezéseikkel ugyan nem lehet megakadályozni az Alzheimer-kór kifejlődését, de eredményeik elvezethetnek olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek csökkentik a memóriavesztést a betegség korai szakaszaiban. Bár a 61 éves Graham Collingridge, a Bristoli Egyetem kutatója és a másik két neurológus sohasem kísérletezett együtt laboratóriumban, tapasztalataikat megosztották egymással.

Az idegtudományi Nobelként is emlegetett Agy díj a legnagyobb pénzjutalommal járó elismerés ezen a szakterületen, összege meghaladja a Kavli Alapítvány kétévente odaítélt díjáét, amellyel egymillió dollár jár. A díjazottak megosztoznak az egymillió eurós összegen.