Van tovább!

Veszélyes tudatlanság: nem ismerjük a limfómát

Noha a limfóma korántsem ritka betegség, rengeteg tévhit kering vele kapcsolatban. Egy 5000 fős kutatás eredménye például rámutat arra, hogy az emberek többsége valójában nem is tudja, miféle problémáról szó – ami az esetleges érintettség felismerését ugyanúgy nehezíti, mint ahogy a sikeres kezelést.

Megdöbbentő, de a limfómával foglalkozó kérdőívet kitöltő európai válaszadók közel harmada azt sem tudja, hogy a limfóma rosszindulatú betegség, pedig a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségei jelentik az ötödik leggyakoribb halálokot a rákbetegségek között. Ezeknek alapvetően három típusát különböztetjük meg: a leukémiát, a mielómát és a limfómát.

A többség a betegség jellegével sincs tisztában: a válaszadók 70 százaléka nem tudta, hogy a probléma a vérsejteket és a csontvelőt érinti. Azt pedig végképp nem, hogy a kór konkrétan a fehérvérsejtek rosszindulatú betegsége. A válaszadók 30 százaléka olyannyira tévúton járt, hogy azt gondolta, a limfóma a hormonrendszer rákbetegsége. Ráadásul míg a non-Hodgkin limfóma (NHL) a kórkép leggyakoribb típusa – a betegségnek több mint 60 fajtája van, de öt betegből négy ezzel küzd – a válaszadóknak kevesebb, mint egynegyede ismerte csak ezt a kifejezést.

Számszaki tévedések

Az emberek a kórkép gyakoriságával sem voltak tisztában: 85 százalékuk úgy gondolta, hogy egy a százhoz annak az esélye, hogy élete során érintett legyen, a valós adat viszont egy az ötvenhez. Ennyi ugyanis a valószínűsége annak, hogy valaki élete során non-Hodgkin limfómás legyen. Utóbbi egyben azt is jelenti, hogy sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy valakit ezzel a betegséggel diagnosztizáljanak, mint mondjuk bőrrákkal, hasnyálmirigy-, vese- vagy agydaganattal. Ennek ellenére a válaszadók 55 százaléka azt hitte, hogy ezen betegségek kialakulásának rizikója a magasabb.

Ugyancsak téves elképzelések keringnek arról, hogy kik a leggyakrabban érintettek: a válaszadók 9 százaléka például azt hiszi, hogy a betegség leginkább csecsemőknél, gyerekeknél és serdülőknél fordul elő, miközben az NHL bármilyen korosztályt érinthet. Előfordulása 65 és 74 éves kor közötti férfiaknál a leggyakoribb. Az emberek a limfóma kockázati tényezőivel sincsenek tisztában: 50 százalékuk nem tudta megnevezni a valós rizikótényezőket. Pedig elég sok ilyen szóba jöhet: számít az életkor és a nem, a legyengült immunrendszer, esetleges vírusfertőzés, sugárfertőzés vagy vegyi ártalom.

Ismeretlen tünetek

A betegségre figyelmeztető jeleket szintén nem ismerték a megkérdezettek: több mint 50 százalékuk nem tudta, hogy arra a nyaki, hónalji és ágyéki területek izzadása, a fáradtság, az ok nélküli fogyás, a láz, az erős viszketés az éjszakai izzadás hívhatja fel a figyelmet. A válaszadók a limfóma gyógyíthatóságával sem voltak tisztában: nagyjából harmaduk úgy vélte, hogy az NHL gyógyítható, ami a betegség bizonyos típusaira valóban igaz, de egyes fajtái sajnos még ma sem gyógyíthatók. Mindebből az is következik, hogy a limfómák területén még további kutatásokra van szükség, hogy azzal bővülhessenek a betegek kezelési lehetőségei. Szükséges továbbá, hogy a lakosság széles rétegei alapvető információkkal rendelkezzenek ezen rosszindulatú betegség tüneteiről.